Híres pánikbetegek II. – Csala Zsuzsa

“A huszadik század legnagyobb magyar komikája, akinek neve egyet jelent a mosollyal” – így beszélt Csala Zsuzsáról egy kollégája a színésznő temetésén idén márciusban. Negyven évig volt a Vidám Színpad tagja, minden szerepében nevetett és nevettetett, Jászai Mari-díjas érdemes művész volt… És pánikbeteg, depressziós és alkoholista.

csala_zsuzsa_fiatalonAz őt jól ismerő Csonka András így ír erről a kettősségről:

“Évek alatt egyetlen családtagját nem láttam a színházban, a férjét, a testvéreit, senkit. Ezt akkor furcsállottam is, hiszen az ember a hozzátartozói előtt is büszke szeret lenni arra, amit alkot. Zsuzsa egész életét a színháznak adta. Szerintem itt érezte igazán otthon magát és nem a házában. (…) Évekig pánikbetegség kínozta, alig mert a színpadra kimenni, az mégsem jutott soha eszébe, hogy abbahagyja a pályát.”

A színésznő betegsége a ’70-es évek végén kezdődött. Pszichiátrián is kezelték, de csak nyugtatókat írtak fel neki, amitől még inkább bizonytalannak és tompának érezte magát. Mivel diagnosztizálni nem tudták, segítséget se kapott a tünetek leküzdéséhez.
2011-ben beszélt először nyilvánosan a pánikbetegségéről:

csala_zsuzsa_straub_dezso“Akkor még nem tudtuk, hogy a betegséget pániknak hívják… Nem akartam élni, semmiben nem volt örömöm. Nem tudtam menni, csak a falba kapaszkodva, vagy ha valakit fogtam. Emlékszem, valami bohócot játszottam, és annyira beteg voltam, hogy nem tudtam, hol a közönség. A kollégáim állandóan igazítottak, hogy merre beszéljek, mert azt se tudtam, hol vagyok… Én ezt a betegséget senkinek nem kívánom. Két évig voltam benne, végül saját magam küzdöttem le.”

Legfőbb tünete a szédülés és a bizonytalanság volt, ami együtt járt azzal a fajta beszűkült tudatállapottal, amiről pár napja is írtunk. A kibírhatatlan tünetek az alkoholhoz is elvezették:

csala_zsuzsa_kutya“Soha nem titkoltam, hogy ittam és a pánikbetegségemet sem. Pedig nagyon rossz állapotban voltam. Mindig készenlétben állt egy tartalék színésznő, hogy ha bajba kerülök, beugorhasson helyettem. Mivel úgy akartam, ezt is le tudtam győzni. A színpadon soha nem ittam, csak este otthon, hogy feldobjon. De végül saját akaratomból ezt is abbahagytam. Senki a közönségből a mai napig nem tudja, hogy én pánikbeteg voltam.”

Ahogy fogalmazott, végül a kutyáinak és az akaraterejének köszönhette, hogy kigyógyult a betegségből.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.