Hogyan zajlik egy terápiás foglalkozás?

Először is sokat nevetünk. Tényleg. A pánikbetegség rákényszeríti az embert, hogy kreatív elkerülő utakat dolgozzon ki azokra a helyzetekre, amiktől fél. A pácienseink nagyon aranyos öniróniával, magukon is nevetve szokták elmesélni az ilyeneket. Például van, aki csak úgy tud kimenni az utcára, ha egy biciklit tol maga mellett és abba kapaszkodik, és mindenhova így megy. Mások alig várják a nyarat, hogy végre napszemüvegben járhassanak, mert az ad biztonságot. Vagy éppen az esős időt, hogy az esernyőbe fogódzkodva lehessen menni.
Persze azon dolgozunk, hogy ezek a helyzetek megoldódjanak, de a nevetés addig is jól jön.
Sírás is előfordul…. És ez nem baj. Aki képes sírni, az már tud róla, hogy valami gondja van, és megtette az első lépést a megoldás felé. Még ha maga a szomorúság keserves dolog is.

Ezenkívül arra törekszünk, hogy minél hamarabb, minél hatékonyabban megtanítsuk azokat a módszereket, amivel a pánikbetegség és a szorongás leküzdhető. Nem akarjuk elhúzni a terápiát egy órával sem tovább, mint ami szükséges. Ez azt is jelenti, hogy mindig adunk “házi feladatot”, amit két foglalkozás között a páciens maga végezhet, a maga tempójában. A legszebb eredmények az ilyen házi feladatok során szoktak születni! Sokszor hirtelen sikerül valami, ami addig nem ment: egy félelmetes helyzet elviselhetővé válik, vagy egy addig elkerült környék bejárható lesz. Ezek nagy eredmények, és nem egyszer előfordul, hogy sms-t kapunk egy pácienstől azzal, hogy “Most sikerült megcsinálni az, amit a múltkor gyakoroltunk!” Ilyenkor aztán együtt örülünk.

A foglalkozások mindig közös megegyezéssel zajlanak: nem megyünk olyan helyre, ahova a páciens úgy érzi, hogy még nem képes, de igyekszünk mindig egy kicsit továbbmenni annál, mint ami kényelmes. Ez nagyon fontos a gyógyulás érdekében. A terapeuta egyszerre figyel a szakmai tapasztalatára és a pácienstől jövő visszajelzésekre, és így segít meghatározni azt a helyzetet, ami a leghatékonyabb a gyógyulás szempontjából.
A terápia tehát épít egy meglévő módszerre, a kognitív viselkedésterápiára, de folyamatosan figyel a pillanatnyi igényekre. Így személyre szabott, és nem válik sablonossá.

A legtöbb munkát mégis a páciensek végzik: a bátorsággal, amivel belevágnak a terápiába, amivel a házi feladatokat csinálják, amivel a halálfélelmet okozó helyzetekkel nap mint nap szembenéznek. A pánikbetegek nagyon bátrak… Egy furcsán hangozhat, hiszen ez a betegség a félelmekről szól; és mégis, aki megpróbál ilyen bénító félelmek mellett normális életet élni, az nem lehet más, mint egy nagyon bátor ember.

Share

Szorongás vagy izgatottság?

Nem mindegy, hogy mivel magyarázzuk a pánikbetegség tüneteit, például a gyorsabb szívverést, kapkodó légzést, kézremegést vagy izzadást.
A Harvard Egyetemen végeztek egy kutatást, amiből kiderült, hogy egész másképp teljesítenek azok, akik azt gondolják, hogy szoronganak, mint akik azt gondolják, hogy izgatottan készülnek egy feladatra – miközben a testi tüneteik (izzadás, szívdobogás) pontosan ugyanazok!

Aki azt gondolták magukról, hogy szoronganak, azoknak a gondolkodása beszűkült. Kevesebb kreatív megoldás jutott eszükbe, kevésbé tudtak a feladatra figyelni. A fantáziájukat az töltötte ki, hogy próbáltak megnyugodni, vagy elképzelték, hogy mi lesz, ha ez nem sikerül.
Akik azt gondolták, hogy a tüneteik kellemes izgatottság miatt vannak, azok örömmel és jól végezték a feladatot, és nemcsak a szorongóknál teljesítettek jobban, hanem – meglepő módon – még egy harmadik csoportnál, a nyugodtaknál is jobbak voltak.

A cikk teljes szövege új honlapunkon olvasható:

Szorongás kezelése: változtasd izgatottsággá!

Share

Meggyógyulhat-e, aki már régóta pánikbeteg?

Először is szeretném leírni a választ: igen, akármennyi ideje is tart a pánikbetegség vagy az agorafóbia, meg lehet belőle gyógyulni. Ha évtizedek óta tart, akkor is.

A pánikbetegség tünetei egy ördögi kör során jönnek létre: a pánikrohamok és a tőle való félelem egymást erősítik, és végül az ember megpróbál minden olyan helyzetet elkerülni, amiben pánikrohama lehet, vagyis kialakul az agorafóbia.
Ez az ördögi kör azonos minden pánikbetegségben. Abban is, ami nemrég alakult ki, és abban is, ami évtizedek óta fennáll. Ha ezt a körkörös hatást sikerül megtörni, akkor a pánikbetegség fokozatosan elmúlik. Régen tartó betegségnél ugyanúgy, mint a frissnél.

Azt szoktam mondani a pácienseimnek, hogy a pánikbetegeknek rossz szokásaik vannak, amiket tudatosítani kell és átalakítani jó szokásokká. A félelmetesnek tűnő helyzetek elkerülése egy rossz szokás. >> tovább >>

Cikkünk kibővített, aktualizált változata új honlapunkon itt érhető el:

Krónikus pánikbetegség gyógyítása. Meggyógyulhat-e, aki már régóta pánikbeteg?

Share

Valóban segít a kognitív viselkedésterápia?

Új és visszatérő pácienseink között többségben vannak azok, akik régóta, sokszor több mint egy évtizede szenvednek ebben a betegségben. Általában sokféle módszert ki is próbáltak már, mire hozzánk kerülnek. Érthető, hogy ennyi idő és erőfeszítés után nehéz elhinni, hogy bármi segíthet.

Azonban a kognitív viselkedéses módszernek, amit alkalmazunk, nagyon jó eredményei vannak. Nyugat-Európában és Amerikában ez az eljárás az, amit legelső sorban ajánlanak a pszichológusok a pánikbeteg vagy agorafóbiás páciensnek.

A Brit Egészségügyi Intézet honlapja ezt írja: “A kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabbnak tartott módszer pánikbetegség ellen. Ez egy olyan pszichológiai eljárás, aminek során a páciens hetente találkozik a terapeutával. Az ülések során foglalkoznak a félelmet keltő gondolatokkal, amiket az oktató segít reálisabb és kiegyensúlyozottabb gondolatokra cserélni, valamint segít a viselkedés átalakításában is.”

A brit intézet 7-14 hetes programot javasol, melynek során a páciens megtanulja kezelni a félelmeket keltő gondolatokat és az elkerülő, agorafóbiás viselkedést. Pontosan ilyen programot kínálunk mi is – lásd a további részleteket új weboldalunkon:

Kognitív viselkedésterápia otthon

Kognitív viselkedésterápia otthon

Share

Pánikbetegség kezelése gyógyszer nélkül

Visszatérő kérdés a pácienseink részéről, hogy gyógyszer nélkül elmúlhat-e a pánikbetegség, az agorafóbia.

Az általunk alkalmazott módszerhez nem szükséges gyógyszeres kiegészítő kezelés, mert közvetlenül a félelmet keltő gondolatokkal és helyzetekkel foglalkozunk. Ha a gyógyszer elnyomja ezeket a szorongásokat és gondolatokat, az nem teszi könnyebbé a terápiát.
Tudjuk, hogy nagyon kellemetlen ezeket a félelmeket átélni. Nagyon nehéz azzal a gondolattal nekiindulni egy-egy foglalkozásnak, hogy előre tudja a páciens, hogy rossz érzés lesz felszállni a buszra az oktatóval, vagy lemenni a metróba.

A kiegészített cikk teljes szövege itt olvasható:

Pánikbetegség kezelése gyógyszerek nélkül

Pánikbetegség kezelése gyógyszerek nélkül

Share

A pánikbetegség tünetei

A szorongás, agorafóbia, pánikbetegség jellemző tünetei a következők:

  • erős szívdobogás
  • mellkasi fájdalom, diszkomfort
  • erős, szorító fejfájás
  • szédülés
  • homályos látás
  • bizsergés
  • hőhullámok vagy fázás
  • remegés
  • légzési nehézség
  • izommerevség
  • rosszullét, gyomortünetek
  • valóságérzékelés változása
  • halálfélelem
  • kontrollvesztéstől való félelem
  • ájulásérzet
  • megőrüléstől való félelem.

Ha ezeket a tüneteket tapasztalja magán, és az orvos kizárta a komolyabb testi betegségeket, vagy azok nem járnak a fenti tünetekkel, akkor jó okunk van pánikbetegségre, szorongásra gyanakodni.

A tünetek nem maguk a betegség! Ezek a szorongással, agorafóbiával és pánikrohamokkal együtt járó testi érzetek. Az oktatás során a kiváltó okokat keressük és változtatjuk meg, és a tünetek ennek nyomán enyhülnek és múlnak el fokozatosan.

A cikk teljes szövegét új blogunkban olvashatja:

A pánikbetegség tünetei

A szorongás, agorafóbia, pánikbetegség jellemző tünetei: szapora szívdobogás, nehéz légzés, émelygés, mellkasi és hasi fájdalom, fejfájás – migrén, remegés…


Share

Mi az a pánikbetegség?

Mi a pánik? Hogyan alakul ki a pánikroham? Mi a pánikbetegség? Kit tekinthetünk pánikbetegnek? Indokolt-e a gyógyszeres kezelés? Milyen pszichoterápiás eljárások alkalmazhatók a pániktünetek enyhítésére? Meggyógyítható-e a pánikbeteg pszichoterápiás kezeléssel? Mi az a kognitív viselkedésterápia? Mire alapozzák a kutatók a pánik kognitív elméletét? Milyen agyi funkciók kerülnek ellentmondásba a szorongásos pánikzavar kialakulásakor? Válhat-e krónikussá a pánikbetegség? Mi az agorafóbia? Hogyan kezelhetők a fóbiás betegségek? Tudunk-e olyan betegekről, akik hosszan tartó, gyógyíthatatlannak látszó állapotból jutottak el a teljes tünetmentességig? Ismerünk e hírességeket a gyógyult pánikbetegek között? – ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ új honlapunkon, ahol ennek a bejegyzésnek a folytatása olvasható, és ahol megtudhatjuk, melyek a pánikbetegség sajátosságai.

> tovább >>

Mit pánik, mi a pánikbetegség?

 

Share