Szorongás vagy izgatottság?

Nem mindegy, hogy mivel magyarázzuk a pánikbetegség tüneteit, például a gyorsabb szívverést, kapkodó légzést, kézremegést vagy izzadást.
A Harvard Egyetemen végeztek egy kutatást, amiből kiderült, hogy egész másképp teljesítenek azok, akik azt gondolják, hogy szoronganak, mint akik azt gondolják, hogy izgatottan készülnek egy feladatra – miközben a testi tüneteik (izzadás, szívdobogás) pontosan ugyanazok!

Aki azt gondolták magukról, hogy szoronganak, azoknak a gondolkodása beszűkült. Kevesebb kreatív megoldás jutott eszükbe, kevésbé tudtak a feladatra figyelni. A fantáziájukat az töltötte ki, hogy próbáltak megnyugodni, vagy elképzelték, hogy mi lesz, ha ez nem sikerül.
Akik azt gondolták, hogy a tüneteik kellemes izgatottság miatt vannak, azok örömmel és jól végezték a feladatot, és nemcsak a szorongóknál teljesítettek jobban, hanem – meglepő módon – még egy harmadik csoportnál, a nyugodtaknál is jobbak voltak.

Van egy angol háborús poszter, ami mostanában elterjedt különféle szövegekkel. Az eredeti felirata az volt, hogy “Keep calm and carry on” (Maradj nyugodt, és folytasd a dolgod). Nos, a Harvard kísérlete szerint az angol hidegvér nem a legjobb módja annak, ha a dolgainkat folytatni akarjuk. Eredményesebb, ha valamennyire fel vagyunk “spannolva” a feladatra.

A sorrend tehát így áll: legjobban az izgatottak teljesítenek, utána a nyugodtak, végül a szorongók. És ami nagyon fontos: az izgatottak és a szorongók testi tünetei teljesen megegyeztek. Különbség csak abban volt, hogy mit gondoltak arról, hogy miért vannak ilyen tüneteik. Egyik esetben a kísérletvezető azt sugallta nekik, hogy szoronganak, a másikban azt, hogy izgatottan várják a feladatot. Mindössze ennyi volt köztük az eltérés.

Mi ebből a tanulság számunkra? Először is az, hogy a gondolatoknak óriási hatalmuk van fölöttünk. Meghatározzák, hogy hogyan érezzük magunkat és mire vagyunk képesek. Ugyanabból a fizikai állapotból indulva lehet jó és rossz élményünk is, a vízválasztó az, hogy mit gondolunk az átélt érzésekről.

Egy másik tanulság pedig az, hogy lehet irányítani, hogy mit gondoljunk. Egy érzésnek nem csak egyféle magyarázata lehet. Erősen dobog a szíved? Persze, mert a tested készül az előtted álló feladatra. És azért készül, mert “tudja”, hogy izgatottan jobban lehet teljesíteni, mint nyugodtan. Izzad a tenyered? Ugyanaz a magyarázat, a test így készül a feladatra. Ezek normális reakciók, amik azért vannak, hogy minél jobb legyen a teljesítményed.

Ha a pánikbeteg képes így gondolni a tüneteire, akkor a szorongást lassacskán át tudja fordítani természetes izgatottsággá. Persze ez nem egyszerű, gyakorlás kell hozzá, a gondolatok elemzése és átformálása. De talán ez maga is egy olyan feladat, aminek a gondolata kellemes izgatottságot válthat ki…


A szorongás átalakítása izgatotsággá

Az egyetemi kutatásából kiderült, hogy legjobban azok teljesítenek, akik valamely feladat előtt izgatottak, közepesen teljesítenek a nyugodtak, majd végül a legrosszabbul teljesítő szorongók következnek – holott testi tüneteik megegyeztek, de ezekről a tünetekről mást-mást gondolnak. A pánikbetegség kezelésének egyik lehetősége, ha a beteges szorongást sikerül természetes izgatottsággá, vizsgalázzá, a kihívás keltette bizsergő izgalommá alakítani.

 

Share

Meggyógyulhat-e, aki már régóta pánikbeteg?

Először is szeretném leírni a választ: igen, akármennyi ideje is tart a pánikbetegség vagy az agorafóbia, meg lehet belőle gyógyulni. Ha évtizedek óta tart, akkor is.

A pánikbetegség tünetei egy ördögi kör során jönnek létre: a pánikrohamok és a tőle való félelem egymást erősítik, és végül az ember megpróbál minden olyan helyzetet elkerülni, amiben pánikrohama lehet, vagyis kialakul az agorafóbia.
Ez az ördögi kör azonos minden pánikbetegségben. Abban is, ami nemrég alakult ki, és abban is, ami évtizedek óta fennáll. Ha ezt a körkörös hatást sikerül megtörni, akkor a pánikbetegség fokozatosan elmúlik. Régen tartó betegségnél ugyanúgy, mint a frissnél.

Azt szoktam mondani a pácienseimnek, hogy a pánikbetegeknek rossz szokásaik vannak, amiket tudatosítani kell és átalakítani jó szokásokká. A félelmetesnek tűnő helyzetek elkerülése egy rossz szokás. A pánikbeteg már elvárja magától, hogy bizonyos dolgokat nem tud megtenni, meg se próbálja, eleve úgy alakítja az életét, hogy nem is kerül olyan helyzetekbe. Ha ez régóta tart, akkor sok ilyen rossz szokás alakul ki. Ezeket valóban tovább tarthat átalakítani, de nem nehezebb, mint az újabb pánikbetegeknél, és főképp nem lehetetlen.

Van még valami ami a “régi” pánikbetegeknek reményt adhat: tapasztalataink szerint akik hozzánk kerülnek régóta tartó tünetekkel, azok nagyon meg akarnak gyógyulni. Nagyon elszántak. Ez pedig sokkal többet számít, mint hogy hányféle elkerülő módszerük van a félelem ellen…

Pánikbetegség kialakulása

Share

Valóban segít a kognitív viselkedésterápia?

Pácienseink között többségben vannak azok, akik régóta, sokszor több mint egy évtizede szenvednek ebben a betegségben. Általában sokféle módszert ki is próbáltak már, mire hozzánk kerülnek. Érthető, hogy ennyi idő és erőfeszítés után nehéz elhinni, hogy bármi segíthet.

Azonban a kognitív viselkedéses módszernek, amit alkalmazunk, nagyon jó eredményei vannak. Nyugat-Európában és Amerikában ez az eljárás az, amit legelső sorban ajánlanak a pszichológusok a pánikbeteg vagy agorafóbiás páciensnek.

A Brit Egészségügyi Intézet honlapja ezt írja: “A kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabbnak tartott módszer pánikbetegség ellen. Ez egy olyan pszichológiai eljárás, aminek során a páciens hetente találkozik a terapeutával. Az ülések során foglalkoznak a félelmet keltő gondolatokkal, amiket az oktató segít reálisabb és kiegyensúlyozottabb gondolatokra cserélni, valamint segít a viselkedés átalakításában is.”

A brit intézet 7-14 hetes programot javasol, melynek során a páciens megtanulja kezelni a félelmeket keltő gondolatokat és az elkerülő, agorafóbiás viselkedést. Pontosan ilyen programot kínálunk mi is: a tíz hét során segítünk leküzdeni az agorafóbiát, megtanítjuk kezelni az ijesztő gondolatokat, és különböző relaxációs- és légzőgyakorlatokat tanítunk a pánikrohamok esetére.

Az eredmények szerint a páciensek legalább 85%-a jelentős javulást ér el a tíz hét során, és a gyakorlatokat tovább folytatva hosszú távon is tünetmentes marad.

 Ha kérdése van az itt leírtakról, forduljon hozzánk bizalommal akár e-mailben, akár a Facebook oldalunkon, és örömmel válaszolunk.
Share

Pánikbetegség kezelése gyógyszer nélkül

Visszatérő kérdés a pácienseink részéről, hogy gyógyszer nélkül elmúlhat-e a pánikbetegség, az agorafóbia.

Az általunk alkalmazott módszerhez nem szükséges gyógyszeres kiegészítő kezelés, mert közvetlenül a félelmet keltő gondolatokkal és helyzetekkel foglalkozunk. Ha a gyógyszer elnyomja ezeket a szorongásokat és gondolatokat, az nem teszi könnyebbé a terápiát.
Tudjuk, hogy nagyon kellemetlen ezeket a félelmeket átélni. Nagyon nehéz azzal a gondolattal nekiindulni egy-egy foglalkozásnak, hogy előre tudja a páciens, hogy rossz érzés lesz felszállni a buszra az oktatóval, vagy lemenni a metróba. De ezek a szorongások akkor múlnak el, ha sikerül megtapasztalni azt, hogy oldódik a félelem, és hogy nem egy bevett pirulától oldódik, hanem a végigcsinált gyakorlattól.

Ezzel együtt senkit nem beszélünk le szorongásoldó gyógyszerről. Vannak helyzetek, amikor túl nehéz volna enélkül, és semmiképp nem szégyen szedni őket. De magához a kognitív viselkedésterápiához nem szükségesek.

Share

A pánikbetegség tünetei

A szorongás, agorafóbia, pánikbetegség jellemző tünetei a következők:

  • erős szívdobogás
  • mellkasi fájdalom, diszkomfort
  • erős, szorító fejfájás
  • szédülés
  • homályos látás
  • bizsergés
  • hőhullámok vagy fázás
  • remegés
  • légzési nehézség
  • izommerevség
  • rosszullét, gyomortünetek
  • valóságérzékelés változása
  • halálfélelem
  • kontrollvesztéstől való félelem
  • ájulásérzet
  • megőrüléstől való félelem.

Ha ezeket a tüneteket tapasztalja magán, és az orvos kizárta a komolyabb testi betegségeket, vagy azok nem járnak a fenti tünetekkel, akkor jó okunk van pánikbetegségre, szorongásra gyanakodni.

A tünetek nem maguk a betegség! Ezek a szorongással, agorafóbiával és pánikrohamokkal együtt járó testi érzetek. Az oktatás során a kiváltó okokat keressük és változtatjuk meg, és a tünetek ennek nyomán enyhülnek és múlnak el fokozatosan.

Kérdéseit a tünetekkel kapcsolatban írja meg nekünk az info@panikbetegseg.org címre, és legjobb tudásunk szerint válaszolunk rájuk.

 


bosch-panik

pánikroham, halálfélelem – a pánikbetegség tünetei

A szorongásos pánikbetegség és az agorafóbia jellemző, tipikus tünetei:

  • “mindjárt kiugrik a szívem” –  szapora szívdobogás, gyors szívverés
  • “úgy érzem, megfulladok” – légszomj, nehéz légzés, mellkasi fájdalom
  • “azt hittem, megbolondulok” – a megörüléstől való félelem
  • “majd szét szakad a fejem” – erős fejfájás, migrén
  • “azt hittem, meghalok” – halálfélelem
  • “majd meg gyulladtam” – hőhullám, verejtékezés
  • “begörcsöltem” – izommerevség
  • “egész testem reszketett” – hidegrázás, remegés, izomrángás
  • “majdnem elestem” – szédülés, egyensúlyzavar
  • “azt hittem, menten elájulok” – szédülés, ájulésérzet
  • “alig láttam valamit” – homályos látás
  • “hirtelen vécébe kellett mennem” – vizelési, székelési inger, hasi fájdalom
  • “nem tudtam, hogy mi történik velem” – a valóságérzékelés torzulása, elvesztése
  • “azt hittem, sosem lesz vége” – de a pánikroham általában nem tart félóránál tovább

 

Share

Mi az a pánikbetegség?

Mi a pánik? Hogyan alakul ki a pánikroham? Mi a pánikbetegség? Kit tekinthetünk pánikbetegnek? Indokolt-e a gyógyszeres kezelés? Milyen pszichoterápiás eljárások alkalmazhatók a pániktünetek enyhítésére? Meggyógyítható-e a pánikbeteg pszichoterápiás kezeléssel? Mi az a kognitív viselkedésterápia? Mire alapozzák a kutatók a pánik kognitív elméletét? Milyen agyi funkciók kerülnek ellentmondásba a szorongásos pánikzavar kialakulásakor? Válhat-e krónikussá a pánikbetegség? Mi az agorafóbia? Hogyan kezelhetők a fóbiás betegségek? Tudunk-e olyan betegekről, akik hosszan tartó, gyógyíthatatlannak látszó állapotból jutottak el a teljes tünetmentességig? Ismerünk e hírességeket a gyógyult pánikbetegek között? – ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ honlapunkon.

Melyek a pánikbetegség sajátosságai?

A félelem hasznos és természetes reakció veszély esetén. Ha olyan helyzetekben érzünk enyhe félelmet, amik valójában nem veszélyesek, akkor szorongás alakul ki. És ha a félelem érzése nem csupán enyhe, hanem egyre erősödik, akkor pánikrohamról beszélünk. Pánikbetegeknél a félelem olyankor kapcsol be, amikor nincs rá szükség. Olyan, mint egy rosszul működő riasztó.

A pánikroham nem olyan szintű félelem, mint például egy vizsgadrukk. Sokkal erősebb annál, és sokkal tovább tarthat. Nem lehet annyival elintézni, hogy mindenki szokott néha szorongani vagy izgulni.

Mivel kiszámíthatatlan, hogy a pánikroham mikor fog jelentkezni, az ember egyre több olyan helyzetet kerülni kezd, ami hasonlít azokhoz, amikben már volt pánikrohama. Majd azokat a helyzeteket is kerülni kezdi, amikről azt gondolja, hogy esetleg pánikot váltanak ki, és kialakul az agorafóbia. Nem ritka, hogy odáig jut valaki az elkerülésben, hogy a lakásából sem tud kilépni.

A gond az elkerüléssel az, hogy túl jól működik. A pánikroham rendkívül kellemetlen élmény, az elkerülés pedig azonnal csökkenti a félelem és a szorongás érzetét. Így az ember hamar megtanulja, hogy elkerüléssel oldja meg a kellemetlen érzéseket kiváltó helyzeteket.

Mihelyt azonban az elkerülés öröme lecseng, elkezdi önmagát vádolni azért, hogy nem képes megbirkózni a félelmeivel, és nem képes teljes életet élni. És minél több helyzetet kell elkerülni, annál kisebb az esélye a teljes, boldog és eredményes életnek. A pánikbeteg kimarad rengeteg olyan örömet okozó tevékenységből, ami mások számára magától értetődő: egy film a moziban, bevásárlás, séta a városban, nyaralás, vagy nyugodt pihenés otthon.

Az elkerülés tehát tovább erősíti a bizonytalanság és félelem érzését amiatt, hogy az ember képtelen megbirkózni a nehézségekkel, és az élete irányítása kicsúszott a kezéből. Az efölött érzett szorongás bűntudathoz és depresszióhoz vezethet.

A jó hír az, hogy ez az ördögi kör megtörhető. A pánikbetegség és agorafóbia egy hibás tanulási folyamat során alakul ki, és ezek a tanulással létrejövő gondolati kapcsolatok feloldhatók. A gondolkodás átalakításával és kitartóan végzett helyzetgyakorlatokkal a rossz rögzülések kijavíthatók, és a mindennapi élet eredeti minősége visszaállítható.

Ebben szeretnénk Önnek segítséget nyújtani, mert hisszük, hogy a bénító félelmek nélküli, alkotó élet az egyik legfontosabb emberi képességünk.

Hívjon, írjon, jelentkezzen programunkra,hogy Önnel együttműködve segíthessünk!


Ajánló oldalak:

Share