“Hogy lehet így élni?”

panik-szindromaPánikbetegekkel foglalkozom, akik sokszor mesélik, hogy ismerőseik borzadva kérdezik tőlük: hogy lehet így élni? Hogyan él az, aki nem tud közlekedni, vagy nem tud bemenni a boltba. Milyen élet az, amikor valaki nem képes kijönni a lakásából…

Kétféle betegségfelfogással találkozom az ismerősök, családtagok részéről: vannak, akik úgy tekintenek a pszichés betegségekre, mint megváltozott állapotra, mint mondjuk egy influenzára, amiből ki lehet gyógyulni, és akkor a beteg visszaváltozik normális emberré. Be kell venni a dilibogyót, amit felír a pszichiáter, vagy elmenni terápiába, és akkor minden rendben lesz.

És vannak, akik hisztinek tekintik, amit az ember tetszés szerint abba tud hagyni, csak össze kell szednie magát.
Azt gondolom, hogy mindkét felfogás alapvetően téves. Talán egyenesen védekező reakciók, amivel távol tartjuk magunktól a pszichés betegségek rémes gondolatát.

Az általános szorongás (pánikbetegség, depresszió stb.) egyszerűen fogalmazva sokkal inkább tünet, mint betegség. Annak a tünete, hogy az emberi gondolkodás tele van torzításokkal, hiedelmekkel, hibás információfeldolgozással. Világokat alkotunk magunknak, és megalkotjuk magunkat ezekben a világokban, mindannyian, kivétel nélkül. És a világról és magunkról szőtt mesék adott körülmények között súlyosan önsorsrontó viselkedésekhez vezetnek.

Akinél ez az önsorsrontás látványossá válik, az megkapja a dilibogyót, vagy elmegy terápiába. De ugyanilyen (na jó: nagyon hasonló) torzítások működnek annál az embernél is, aki elborzadva kérdezi a pánikbetegtől, hogy “hogy lehet így élni”. Hacsak nem foglalkozott a gondolkodási sémák tudatos átalakításával – és legtöbbünkről bízvást állítható, hogy addig halogatjuk az ilyesmit, amíg csak lehet, mert fárasztó és kellemetlen -, nála is azok a sokszor hibásan funkcionáló megküzdési módok, elkerülések, alaptalan hiedelmek működnek, mint a betegben.

Ha így nézzük, a “normális” ember még inkább veszélyeztetett, hiszen nem érzékel olyan kényszerítő erejű tünetet, ami miatt törődnie kéne az általa megalkotott világkép és önkép torzításaival…

Ezzel nem azt mondom, hogy mindenki beteg és rohanjon a pszichológushoz 🙂 Csak vannak olyan életkörülmények, amikor a megalkotott kis világunk zavaróan súrlódik az “igazi” világgal, és van olyan, amikor nem. Az előbbi vacak, és betegségnek nevezzük, viszont egyben remek alkalom is arra, hogy megvizsgáljuk, rosszul csinálunk-e valamit.

Share

Híres pánikbetegek – I. rész: Kim Basinger

Mindig megnyugtató tudni, hogy kisebb-nagyobb problémáinkkal, furcsaságainkkal, akár “dilijeinkkel” nem vagyunk egyedül. Különösen igaz ez pánikbetegségben, ahol az ember sokszor el van vágva a társasági élettől, és időnként a család vagy a barátok sem értik, hogy mi is történik vele.
Az pedig külön öröm (meg egy kis káröröm), ha sikeres és híres emberek is ugyanabban szenvednek, mint mi Ha pedig meg is gyógyulnak belőle, akkor kézzel fogható példáját adják annak, hogy számunkra sem veszett el a remény.

Ilyen gyógyult pánikbetegről szól új blogunkban az a poszt, amelyet erre a linkre kattintva olvashat el:

Híres pánikbetegek. I. rész: Kim Basinger


Pánikbetegség – Híres pánikbetegek

Kim Basinger 22 éves korában élt át először pánikrohamot. Sosem fogja elfelejteni. Bevásárlás közben vette észre: megszűnnek körülötte a hangok. Remegett a keze, izzadást tapasztalt, alig kapott levegőt. Évekig küzdött, hogy megszabaduljon szorongásaitól.

Share

Valóban segít a kognitív viselkedésterápia?

Új és visszatérő pácienseink között többségben vannak azok, akik régóta, sokszor több mint egy évtizede szenvednek ebben a betegségben. Általában sokféle módszert ki is próbáltak már, mire hozzánk kerülnek. Érthető, hogy ennyi idő és erőfeszítés után nehéz elhinni, hogy bármi segíthet.

Azonban a kognitív viselkedéses módszernek, amit alkalmazunk, nagyon jó eredményei vannak. Nyugat-Európában és Amerikában ez az eljárás az, amit legelső sorban ajánlanak a pszichológusok a pánikbeteg vagy agorafóbiás páciensnek.

A Brit Egészségügyi Intézet honlapja ezt írja: “A kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabbnak tartott módszer pánikbetegség ellen. Ez egy olyan pszichológiai eljárás, aminek során a páciens hetente találkozik a terapeutával. Az ülések során foglalkoznak a félelmet keltő gondolatokkal, amiket az oktató segít reálisabb és kiegyensúlyozottabb gondolatokra cserélni, valamint segít a viselkedés átalakításában is.”

A brit intézet 7-14 hetes programot javasol, melynek során a páciens megtanulja kezelni a félelmeket keltő gondolatokat és az elkerülő, agorafóbiás viselkedést. Pontosan ilyen programot kínálunk mi is – lásd a további részleteket új weboldalunkon:

Kognitív viselkedésterápia otthon

Kognitív viselkedésterápia otthon

Share

Pánikbetegség kezelése gyógyszer nélkül

Visszatérő kérdés a pácienseink részéről, hogy gyógyszer nélkül elmúlhat-e a pánikbetegség, az agorafóbia.

Az általunk alkalmazott módszerhez nem szükséges gyógyszeres kiegészítő kezelés, mert közvetlenül a félelmet keltő gondolatokkal és helyzetekkel foglalkozunk. Ha a gyógyszer elnyomja ezeket a szorongásokat és gondolatokat, az nem teszi könnyebbé a terápiát.
Tudjuk, hogy nagyon kellemetlen ezeket a félelmeket átélni. Nagyon nehéz azzal a gondolattal nekiindulni egy-egy foglalkozásnak, hogy előre tudja a páciens, hogy rossz érzés lesz felszállni a buszra az oktatóval, vagy lemenni a metróba.

A kiegészített cikk teljes szövege itt olvasható:

Pánikbetegség kezelése gyógyszerek nélkül

Pánikbetegség kezelése gyógyszerek nélkül


Kezelés nélkül a pánikbeteg páciens élettere beszűkülhet, magába fordulhat, kialakulhat az agorafóbia vagy a depresszió. Gyógyítás ilyen esetben már ritkán lehetséges gyógyszer nélkül? Korábbi stádiumban azonban igen, bár e sok a vita, mert vannak, akik úgy gondolják, a gyógyszeres terápia a pánikrohamok rendszeres jelentkezése esetén elengedhetetlen, mások szerint a kognitív viselkedésterápia gyakorlatok végzése elegendő. Az viszont még a gyógyszerpártiak is belátják, hogy a szorongásos pánikszindróma eredményes gyógyításához önmagában nem elég a gyógyszer.

Sok pszichológus szerint a betegnek komoly önismereti munka segítségével kell rájönnie a probléma gyökerére. Mások szerint erre nem feltétlenül van szükség: a pánikbetegség okának részletes feltárása nélkül is teljesen megszüntethetők a tünetek.

Ezen kívül a különböző szorongásoldók és antidepresszánsok a tüneteket csupán elfedik, de nem szüntetik meg. A kognitív viselkedésterápia azonban a legtöbb dokumentált esetben, akár még távoktató program keretében is, a panaszok végleges megszűnését eredményezi.

Share

A pánikbetegség tünetei

A szorongás, agorafóbia, pánikbetegség jellemző tünetei a következők:

  • erős szívdobogás
  • mellkasi fájdalom, diszkomfort
  • erős, szorító fejfájás
  • szédülés
  • homályos látás
  • bizsergés
  • hőhullámok vagy fázás
  • remegés
  • légzési nehézség
  • izommerevség
  • rosszullét, gyomortünetek
  • valóságérzékelés változása
  • halálfélelem
  • kontrollvesztéstől való félelem
  • ájulásérzet
  • megőrüléstől való félelem.

Ha ezeket a tüneteket tapasztalja magán, és az orvos kizárta a komolyabb testi betegségeket, vagy azok nem járnak a fenti tünetekkel, akkor jó okunk van pánikbetegségre, szorongásra gyanakodni.

A tünetek nem maguk a betegség! Ezek a szorongással, agorafóbiával és pánikrohamokkal együtt járó testi érzetek. Az oktatás során a kiváltó okokat keressük és változtatjuk meg, és a tünetek ennek nyomán enyhülnek és múlnak el fokozatosan.

A cikk teljes szövegét új blogunkban olvashatja:

A pánikbetegség tünetei

A szorongás, agorafóbia, pánikbetegség jellemző tünetei: szapora szívdobogás, nehéz légzés, émelygés, mellkasi és hasi fájdalom, fejfájás – migrén, remegés…


Share

Mi az a pánikbetegség?

Mi a pánik? Hogyan alakul ki a pánikroham? Mi a pánikbetegség? Kit tekinthetünk pánikbetegnek? Indokolt-e a gyógyszeres kezelés? Milyen pszichoterápiás eljárások alkalmazhatók a pániktünetek enyhítésére? Meggyógyítható-e a pánikbeteg pszichoterápiás kezeléssel? Mi az a kognitív viselkedésterápia? Mire alapozzák a kutatók a pánik kognitív elméletét? Milyen agyi funkciók kerülnek ellentmondásba a szorongásos pánikzavar kialakulásakor? Válhat-e krónikussá a pánikbetegség? Mi az agorafóbia? Hogyan kezelhetők a fóbiás betegségek? Tudunk-e olyan betegekről, akik hosszan tartó, gyógyíthatatlannak látszó állapotból jutottak el a teljes tünetmentességig? Ismerünk e hírességeket a gyógyult pánikbetegek között? – ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ új honlapunkon, ahol ennek a bejegyzésnek a folytatása olvasható, és ahol megtudhatjuk, melyek a pánikbetegség sajátosságai.

> tovább >>

Mit pánik, mi a pánikbetegség?

 

Share