A pánikbetegség talán legzavaróbb jellemzője az a különös kettősség, amiről minden pánikbeteg beszámol: “Félek, miközben TUDOM, hogy amitől félek, az nem veszélyes.” A betegeim racionális, okos emberek, természetesen nem gondolják, hogy a villamos normál állapotában életveszélyes, vagy hogy a híd le fog szakadni, miközben átmennek rajta, vagy hogy a kijárattól távol ülni egy teremben egyenlő volna a halálos ítélettel. Mégis rettegnek ezektől a helyzetektől, akár a tényleges halálfélelem erejével, és úgy érzik, nincsen hatalmuk a rettegés fölött.
Mintha két személy lenne bennük: egy logikusan gondolkodó ember, és egy irányíthatatlan és sokkal erősebb ösztönlény, amely menekülni akar, még akkor is, ha nincs rá igazi oka.
Az a helyzet, hogy ez a kettősség-érzés nagyon is közel van a valós állapotunkhoz. Valóban több különböző részből áll a gondolkodásunk, és ezek a részek konfliktusban vannak egymással. Hogy ez miért van így, ahhoz egy kicsit bele kell pillantanunk az emberi agy szerkezetébe. Ígérem, nem lesz bonyolult…
Az agyunk régi, újabb és még újabb részekből áll, valahogy úgy, ahogy egy régi házhoz az idők során a lakók hozzáépítenek újabb és újabb szobákat, és ezek a szobák egymástól különböznek stílusukban és szerepükben. A legrégebbi “szobák” az agyunkban az ösztönös viselkedésért felelősek, a legújabbak pedig a tudatos gondolkodásért. A közepesen régi struktúrák az olyasfajta tulajdonságokért felelnek, mint például az érzelmek.
Ezekből a különböző időkben létrejött agyi részekből mi egyedül a tudatos, gondolkodó részt érzékeljük. Erre mondjuk azt, hogy ez az “én”: én az vagyok, aki gondolkodik. De ez sajnos nem igaz… Ha azt nézzünk, hogy az agynak mekkora részét foglalják el a régebbi “szobák”, és mennyiféle funkciót látnak el, akkor azt kell mondanunk, hogy sokkal inkább az az élőlény vagyunk, aki ösztönösen reagál és akinek érzelmei vannak.
Cikkünk teljes terjedelmében új honlapunkon olvasható:
Mi is valójában a pánikbetegség?
A pánikbetegség nem kóros elváltozások miatt alakul ki, nem arról van szó, hogy a szorongásoktól szenvedőnek a lelke vagy az agya beteg volna. Egyszerűen agyunk fejlődéséből és szerkezetéből következik: a különböző részek egymásnak ellentmondanak, egymás ellen működnek – és ez viselkedészavart, szorongást, félelmet, pánikot okoz. – A rakoncátlan elefánt példázata, kettősség az agy működésében, a kóros félelem és szorongás nem fiziológiai elváltozás miatt jön létre, hanem az egymás ellen működő agyi struktúrák következménye; beteg, kognitív viselkedésterápia, kettősség: az ösztönök és a gondolkodás egymás ellen működnek – ebben nincs kóros elváltozás: emberi gondolkodás, állati ösztön, különböző részek az emberi agy szerkezetében, pánik betegség tünetei, kezelése, a pánikbetegség oka és leküzdése, a betegség jellemzője az agyunk szerkezetéből következő kettősség az ösztönös működés és a tudatos gondolkodás között.